Céginformáció

 A Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiumában 2010 végén csaknem 16 ezer felszámolási ügyet tartottak nyilván és csak decemberben 830 új beadvány érkezett. Egy-egy bíróra félezer ügy jut, így manapság 3-6 hónap is eltelik a kérelmek beérkezésétől a döntésig.

Ez viszont nagyobb teret enged arra, hogy a bajba került társaságokból a felszámolás elrendelése előtt kimenthessék a vagyont. Mivel a felszámolás hivatalos elrendelése húzódik, a fizetésképtelen vállalkozás tulajdonosának arra is több ideje marad, hogy például egy "cégtemetőben" túladjon a menthetetlen társaságán- írja a Figyelő.

Forrás: gazdasag.hu

A PricewaterhouseCoopers (PwC) könyvvizsgáló adatai szerint a magyarországi nem-teljesítő hitelek aránya a harmadik negyedévben elérte a 10,5 százalékot.  

A közép-kelet-európai régió országainak többsége ugyan hasonló gazdasági problémákkal küzd, de a pénzügyi válságra adott eltérő válaszok miatt az egyes országok pályája jelentősen eltér egymástól. Közös jellemző a munkanélküliségi ráta gyors növekedése, a devizák gyors és nagyarányú értékvesztése, a lazább hitelezési gyakorlat következtében kialakult gyengébb minőségű portfolió valamint a meglévő hitelállomány olcsó refinanszírozási lehetőségeinek elapadása.

A késedelmes hitelek állománya 2003 decemberben még csupán az összes hitel 3,1 százalékát tette ki,  idén márciusban viszont már elérte a 8,1 a harmadik negyedévre pedig már a 10,5 százalékot.

A PwC elemzőinek az a várakozása, hogy a hitel portfolió romlás üteme lassul 2010. év végére, nem teljesült. A romlás üteme állandósulni látszik és a korábban 2010. év végére várt tetőzés helyett további romlás tapasztalható. Több tényező is a negatív pálya fennmaradása mellett szól: az átütemezett tartozások jelentős része újból megjelenik a késedelmes hitelek között, az árverési és kilakoltatási moratórium 2011 áprilisában véget ér, továbbá érdemi javulás a közeljövőben a forint-svájci frank árfolyam alakulásában sem várható. A frank erősödése miatt a késedelembe eső ügyfelek egyre magasabb jövedelmi kategóriákból kerülnek ki és az adósoknak a jövedelmük egyre nagyobb hányadát kell törlesztésre fordítani.
 

A Céginformáció blogban sokszor foglalkoztunk már azzal, hogyan ellenőrizhetjük egy más működő vállalkozás adatait. Kevesebbszer esett szó arról, hogyan keletkeznek ezek az adatok. 

További részletek az Adózóna.hu cikkében. 

A gazdasági válság hatására visszaesett az irodapiac. 2010 utolsó negyedévében csak 6 280 négyzetméter irodaterületet adtak át. Ez 2006 óta a legalacsonyabb érték.

2010-ben összesen 145 339 négyzetméterre bővült a fővárosi irodaállomány - ez az előző évhez évhez képest 36 százalékos visszaesést jelent. 2011-ben várhatóan még ennél is kevesebb, mindösszesen 128 ezer négyzetméternyi új irodaterületre számíthatunk. A piacot továbbra is a fejlesztők kivárása jellemzi, bár számos új, spekulatív projekt engedélyeztetése már folyamatban van.

2010 negyedik negyedévében nem kerül új, spekulatív irodaterület a piacra, amire korábban eddig nem volt példa. Ebben a negyedévben két irodaterületet adnak át Budapesten, ezek közül az egyik a dél-pesti régió kínálatát bővítő Downtown IX, ami hosszú késlekedés után végül októberben kapta meg a használatbavételi engedélyt. A másik a Nestlé Hungária egykori székháza ami teljes körű felújításnak köszönhetően november végétől Duna Bellview néven 2 200 négyzetméternyi új irodaterületet kínál. A jelenleg építés alatt álló projektek közül leghamarabb 2011 második negyedévében várható újabb átadás, amely lassú élénkülést mutat az irodapiacon.
 

Az adóhatóság új informatikai hálózatot fejlesztett ki, amelynek segítségével a jövőben gyorsabban emelheti le a köztartozást felhalmozó személyek bankszámláiról a be nem fizetett adót, a rendszer egy hónapja működik

Várszeghi György, az APEH végrehajtási főosztályának vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta: a pénzintézeteknek törvényi kötelezettségük, hogy azonnal jelentsék, ha egy cég számlát nyit náluk, a magánszemélyekkel kapcsolatos banki információkat azonban az APEH eddig nehézkesen szerezte meg, mert papíron levelezett a bankokkal.

A magánszemélyek jelenleg 160 milliárd forinttal tartoznak az államnak. Az új rendszer abban segít, hogy a hivatal gyorsabban hajthassa be a köztartozásokat. Ha ugyanis kiderül, hogy a polgár számláján egy fillér sincs, az APEH hamarabb rendelhet el más intézkedéseket, például a különféle vagyontárgyak lefoglalását. Még nem állnak kapcsolatban az összes bankkal, de a főosztályvezető-helyettes bízik abban, hogy rövid időn belül valamennyi pénzintézet csatlakozhat az új informatikai hálózathoz.

Ahogy nő a  felszámolási és fizetésképtelenségi eljárások száma, úgy növekszik a követeléskezelésre átadott ügyek mennyisége is. Egyes vélemények szerint ez azt bizonyítja, hogy a magyar vállalkozások egyre inkább figyelnek pénzügyeikre, mi ugyanakkor azt gondoljuk, hogy kevesebb követeléskezelési eljárásra lenne szükség, ha a cégek még idejében alaposan megvizsgálnák, kik is partnereik, vásárlóik.

A vállalati követelésbehajtásra továbbra is nagy szükség van a magyar piacon, hiszen a késedelmes fizetések száma folyamatosan nő. Jelenleg a vállalatok számláinak kilenc százalékát a 90 napos halasztott fizetési határidőn belül sem egyenlítik ki Magyarországon. Ez egyértelmű romlást jelent a válság előtti helyzethez képest, amikor csupán öt százalék volt ez az arány.

Amíg a 60-90 nap közötti késedelem csak a "problémás" kategóriába esik,  a 90 napon túli késés esetén már kevés remény marad. Bár a követelésbehajtási szolgáltatások iránt egyre nagyobb az érdeklődés, a világátlaghoz képest itthon még kevesen vesznek igénybe ilyen szolgáltatást.
 

A  2009 szeptember 1-én életbe lépett csődtörvény nem javított e helyzeten: A lezárt ügyek száma csökkent, miközben a nyitott ügyeké nőtt.  Ennek hátterében az áll, hogy a válság hatására tovább nőtt a felszámolások száma melyek akár 2-3 évig is eltartanak. 

A romló fizetési morál következtében több esetben kellett jogi eljárást kezdeményezni - a legtöbbjük évekig tart és megnöveli az ügy élettartalmát. Emellett a peren kívüli behajtási eljárásokban is nő az elhúzódó részletfizetési megállapodások száma, mivel az adós cégek alulfinanszíroztak, nincs bank hitelük és csak így tudnak fizetni. 

A jövő évi adóváltozások nyújtotta lehetőségeket kihasználva komoly költségmegtakarítást érhetnek el a cégek.

A legjelentősebb változás várhatóan a jövedelemadózásban következik be. 2011-től egykulcsossá válik a rendszer, vagyis a  felső kulcs megszűnik. Ez jelentős adóelőnyt jelent, ami a kifizetések átütemezésével ügyesen kihasználható. Bár a munkabérrel nem lehet ügyeskedni,  az egyéb juttatások-  bónuszok, prémiumok és egyéb motivációs célú kifizetések esetében már meg lehet fontolni az átütemezést, hiszen mind a munkaadónak, mind a munkavállalónak megéri, ha az ez évre vonatkozó pluszpénzt nem az idén, hanem csak jövőre fizeti ki a foglalkoztató. (A megállapodás részeként az adóelőnyön osztozhatnak is a felek, így a munkáltató is megússza kisebb költséggel s a munkavállaló is többet kaphat.)

Az adócsökkenés mellett érdemes figyelembe venni,  hogy jövőre fél százalékpont pluszteher is keletkezik azokon a jövedelmeken, amelyek az adótábla szerint adóznak, mivel a nyugdíjjárulék mértéke 9,5-ről tíz százalékra emelkedik. Ez az emelés ugyanakkor csak időszakos lesz, vagyis 2012-ben megszűnik. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy ha nem változik a szabályozás, a kisebb járulékteher reményébena jövő év végén ismét érdemes lesz az új évre halasztani bizonyos kifizetéseket.

Nemcsak az adótáblában bekövetkező módosításokra érdemes azonban figyelni. A természetbeni juttatások újbóli átalakítása ugyanis szintén lehetőséget nyújt a kedvezőbb adózás kihasználására. Az idén 25 százalékkal adóznak a cafeteriaelemek, jövőre azonban ez is betagozódik az egykulcsos adózásba, vagyis a teher 16 százalékos lesz - szuperbruttóra vetítve 19 %.  Mivel a legnépszerűbb elemek adóztatása másban nem változik - az üdülési csekk, az étkezési utalványok, az iskolakezdési támogatás és a bérletjuttatás egyaránt a kedvezményes elbírálás alá esik az idén és jövőre is -, itt érdemes számolni az átcsoportosítással.

az Adófórum.hu oldalon

Ma már egyre több látják be, hogy az adatok elemzése nem úri huncutság, a nagy cégek privilégiuma,  vagy néhány könyökvédős könyvelő homokozója, hanem mindennapos tevékenység. Az adatok elemzése, értelmezése megjelenik a politikai tudósításokban, a sportoldalakon és természetesen a számokon alapuló döntés egyre természetesebb része a kisebb cégek napi működésének is.

Felejtsük el az olyan bonyolult meghatározásokat, amelyek különbséget tesznek az adatbányászat és az adatelemzés között.  Inkább fogadjuk el, hogy az elemzés alapvetően meglévő üzleti adatokat, vagy statisztikákat használ, hogy ezek alapján megalapozott döntéseket születhessenek. 

Természetesen ahhoz, hogy legyen mit elemezni, adatok kellenek. Bár egyre nagyobb mennyiségben férhetők hozzá ingyenes adatbázisok, továbbra is fontos szerepe van a fizetős adatbázisoknak is.

Kapcsolódó link:

A Forbes.com kitűnő összeállítása a legnépszerűbb webes adatforrásokról.

142 adózó, ebből 106 gazdasági szervezet és 36 magánszemély szerepel az APEH friss "toplistáján". A negyedévente frissített listára a 10 millió forintnál nagyobb adótartozással rendelkező magánszemélyek és a 100 millió forintot meghaladó tartozást felhalmozó cégek kerülnek fel. (A teljes lista pdf formátumban letölthető.)

A most közreadott lista élén álló cég 4 milliárd forintnyi adóval tartozik az államnak. A "feketelistára" került adózóknál az adóellenőrök összesen 33,69 forintnyi adótartozást tártak fel - az összeg túlnyomó többségéért a cégek felelősek. További 30,38 forintot tesznek ki az adótartozáshoz kapcsolódó pótlékok és bírságok.

Az APEH mostani "listavezetője" az ESTEVA Kül- és Nagykereskedelmi Kft 2 milliárd forint körüli adótartozással, amire még hasonló összegű összegű bírság és pótlék rakódik.
Az "ezüstérmes" a felszámolás alatt álló Delta Unió Kft 3,7 milliárd forinttal, a harmadik az Electro Globe Holding Kft 3,2 milliárd forinttal.

A már szokásosnak nevezhető gyakorlat szerint a legnagyobb adósok köddé váltak a társaságról a cégbíróság idővel megállapítja, hogy "székhelyén, telephelyén, illetve fióktelepén nem található, és a képviseletre jogosult személyek lakóhelye, tartózkodási helye is ismeretlen, a tulajdonosok lakóhelye pedig külföldön van és nincs kézbesítési megbízottja."

Az APEH negyedéves adóslistája, illetve a behajthatatlan adósságok ismét rávilágítanak arra, milyen hazárdjátékot játszik minden vállalkozás, amelyik nem ellenőrzi partnereit, beszállítóit.

Az Európai Bizottság október 27én fogadta el és tette közzé az Európai Egységes Piaci Intézkedéscsomagot (EEPI-t), amely a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára is kedvező javaslatokat tartalmaz.

A csomag 50 javaslatot tartalmaz, a cél, hogy ezekből 2012 végéig - az egységes piac fennállásának 20. évfordulójára - konkrét intézkedések szülessenek.

Az EEPI olyan politikai programot javasol, amelynek célja, hogy feltárja a növekedési potenciált és erősítse a bizalmat a társadalmi fejlődést elősegítő intézkedésekkel. A kezdeményezések a belső piac kulcsfontosságú szereplőit, a vállalatokat, a munkavállalókat és a fogyasztókat célozzák.

A gazdaságélénkítő javaslatok többek között a kkv-k tőkéhez jutását segítik, valamint a nemzeti cégjegyzékek összekapcsolását célozzák meg.

A digitális piac egységesítése Európában évente akár 30.000 új munkahelyet teremthet, és 2020-ig akár 4 százalékos GDP-növekedést hozhat.

További részletek az Euvonal weboldalain.

Egy több, mint 1000 hazai cég bevonásával készült felmérés szerint csupán 57,57 százalékuk vesz igénybe valamilyen céginformációs szolgáltatás. A cégek lekérései jellemzően eseti jellegűek, a vállalatok csak kevesebb mint tíz százaléka használ előfizetéses céginformációs szolgáltatást és cégkivonatot.  A felmérés eredményéből kiderül, hogy a céginformáció használatát illetően a megkérdezett cégek képviselőinek több mint fele még biztos volt, ennek formájával és használatának mélységével kapcsolatban már sokan elbizonytalanodtak.

A legtöbben az interneten fellelhető ingyenes adatok eseti gyűjtését jelölték meg céginformációs forrásként. A 10 %-ot  sem érte el a hivatalos forrásokból származó céginformációt, cégkivonatot használók aránya. A válaszadók legnagyobb része, 36,27 százaléka új és meglévő partnerei adatainak, hátterének ellenőrzésre használja a begyűjtött információkat, a külföldi céginformációt használók aránya mindössze csak 4,59 százalékos volt. Csőd- és „változásfigyelésre” csupán a megkérdezettek 21,09 százaléka használja céginformációs szolgáltatásokat. A felmérés során megkérdezett vállalatok 80 százaléka jelenleg kevesebb, mint évi 100 ezer forintot költ céginformációra.

Komoly kockázatot vállalnak a partnereikről, beszállítóikról megbízható információval nem rendelkező cégek, hiszen a fizetésképtelen, vagy  felszámolásra kerülő vállalkozások száma egyre nő. Csupán az év első kilenc hónapjában megduplázódott a csőd-, a felszámolási-, és a végelszámolási eljárások száma.

Nem akar a tájékozatlan 42.43 százalékhoz tartozni? Vegye igénybe a Cégtaláló szolgáltatásait!

A múlt héten meghozott parlamenti döntésével maximalizálta a fizetési határidőket az Európai Unió, így a cégeknek egymás számláit legkésőbb 30 nap, illetve bizonyos feltételek teljesülése esetén 60 nap alatt kell kiegyenlíteniük.

Az Atradius Fizetési Barométer adatai alapján az új irányvonal támogatottsága szektorok szerint a feldolgozóipari cégek között a legmagasabb arányú, 58 százalék.  A  vállalkozás nagysága a szerint vizsgálva a közép- és nagyvállalatok a legnagyobb támogatók, ahol a megkérdezettek 54 százaléka ért egyet az EU szabályozással.

Nemzetközi összehasonlításban a nagyobb cégek 54 százaléka és az ipari üzemek 58 százaléka derűlátóbban néznek az új EU-irányvonal elébe, mint a kisebb cégek és a pénzügyi és szolgáltató vállalkozások. A megkérdezett nemzetközi vállalkozások 46 százaléka saját üzletére nézve pozitív hatásokat remél az EU-irányvonaltól, a német vállalkozások közül csak 34 százalék bizakodó. Legoptimistábbak a spanyolországi vállalkozások: 64 százalék remél pozitív hatást, őket a britek 61 százalékkal követik és az olaszok 59 százalékkal a harmadikok.

Forrás:

A Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó Földmérési és Távérzékelési Intézet a készülő "Országleltár" nemzeti vagyonnyilvántartáshoz térképészeti légifénykép-felvételeket készíttet. Az ötmilliárdos közbeszerzési pályázatban olyan jelentkezési feltételeket szabtak, hogy azokat valószínűleg csak a Geodézia Zrt. tudja teljesíteni.

A cég korábbi tulajdonosa Farkas Imre jelenleg a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. A pályázatot kiíró Földmérési és Távérzékelési Intézet főigazgatója Tornyi Bence szintén a Geomédiától érkezett.

A sajátos összefüggésekről író Népszabadságnak nem kellett magánnyomozókat fogadni, névtelen informátorokat fizetni, vagy szemétkosarakat feltúrnia. Ezek az információk - és még sok egyéb is -  percek alatt megtudhatók a Cégtaláló segítségével.



 

10 magyar cég a Deloitte közép-európai Technology Fast 50 listáján

A Deloitte tanácsadó cég idén 11. alkalommal hirdette meg a leggyorsabban fejlődő közép-európai technológiai vállalatok versenyét. A Technology Fast 50 listár tíz ország vállalatai között idén 10 magyar cég került fel. A korábbi évekhez hasonóan a helyezettek között idén is a szoftvercégek szerepelnek a legnaygobb számban.

Az ötvenes rangsor első felében megtalálható még a hazai RacioNet Zrt, amelynek fő profilja a hardverbeszerzés és informatikai tanácsadás, továbbá a tartalomkezelő rendszerekkel, webes informatikai megoldásokkal foglalkozó Active Vision Kft is. Szintén a lista első felében foglal el pozíciót az AITIA Zrt., amely beszédfelismerő alkalmazások, szimulációs és  telekommunikációs rendszerek fejlesztésével foglalkozik, de bekerült a legjobb hazai cégek közé a NET Média Zrt. médiavállalkozás is. Ami a technológiai ágazaton belül az egyes iparágakat illeti, a szoftveripari cégek újra taroltak, és 2006 óta nem látott számban (29) voltak jelen az ötven leggyorsabban fejlődő cég között; őket követték az internetes vállalkozások (17 rangsorolt céggel), valamint a telekommunikáció/hálózatépítés és a számítógépek/perifériák területén működő vállalkozások (2-2 rangsorolt céggel). A hat leggyorsabban fejlődő vállalkozás közül négy ezúttal is az internetes vállalkozások közül került ki, ami azt jelzi, hogy hatalmas potenciál rejlik a technológiai szektor e szegmensében.

Az első 10 helyezett közé csak egyetlen hazai cég, az internetes megoldások építésével és technológiával kapcsolatos tanácsadással foglalkozó Viala kft. került be. Az ötvenes rangsor első felében a hazai színeket képviseli még  a hardverbeszerzéssel és informatikai tanácsadással foglalkozó RacioNet Zrt,  továbbá a tartalomkezelő rendszerekkel, webes informatikai megoldásokkal foglalkozó Active Vision Kft is. Szintén a lista első felében foglal el pozíciót az AITIA Zrt., amely beszédfelismerő alkalmazások, szimulációs és  telekommunikációs rendszerek fejlesztésével foglalkozik, de bekerült a legjobb hazai cégek közé a NET Média Zrt. médiavállalkozás is.

 

 A 2010-es közép-európai Technology Fast 50 ranglista vállalatai

• A kétszáz legnagyobb magyarországi vállalat felső mezőnyében igazi nyertesnek tekinthető a GE Hungary. Az amerikai technológiai konszern magyarországi leányvállalatának árbevétele 33 százalékkal 844,5 milliárd forintra bővült tavaly, miközben 4,8 százalékkal csökkentette alkalmazotti létszámát.A konszern idén, egy korábbi bejelentés szerint – a patináns eredmény ellenére – további dolgozóktól válik meg. A top 200-as lista szerint ugyanakkor az egy főre jutó árbevétel már tavaly is 32,9 százalékkal nőtt 2008-hoz képest.

• Hasonló bővülést könyvelhetett el tavaly a SAMSUNG Electronics Zrt., amelynek árbevétele 20,3 százalékkal 782,3 milliárd forintra emelkedett, s így a listán a nyolcadikról a hatodik helyre ugrott. Adózott eredménye a 2008-as 5,6 milliárd forintról 38,1 milliárd forintra ugrott - áll a Figyelő idei listájából.Jól teljesítettek a hazai gyógyszer nagyvállalatok is: az idén a 16-dik helyen szereplő sanofi-aventis/Chinoin árbevétele 14,9 százalékkal 325,0 milliárd forintra, a 20-dik helyen álló Richter Gedeoné 13 százalékkal 267,3 milliárdra, az Egisé pedig 11 százalékkal 107,6 milliárd forintra emelkedett tavaly. Az említett vállalatok nem csupán a forgalom tekintetében múlták fel az átlagot: adózott eredményük még az árbevételnél is nagyobb mértékben nőtt.

• A légitársaságok válsága ellenére a Wizz Air Hungary Kft. forgalom tekintetében jó évet tudhat maga mögött. Forgalma ugyanis 27,4 százalékkal 134,8 milliárd forintra emelkedett, adózott eredménye azonban csaknem felére apadt.

• Tekintélyes növekedést tudhat magáénak a csepeli erőművet birtokló Alpiq Energia Kft. is. Az energiakonszern 144 százalékos árbevétel-növekedése a Kraftszer és a GA Magyarország összeolvadásának köszönhető.
  
  

Vesztesek:

• A legnmagyobb vesztesek az autógyártók: Az AUDI Hungária győri vállalatának forgalma 29,4 százalékkal 1047,6 milliárd forintra apadt. Hasonló veszteséget könyvelhet el a Magyar Suzuki Zrt. is: bevételei 29,1 százalékkal 432,2 milliárd forintra csökkentek. Míg az előbbi tartotta pozícióját a top 200-as listán, addig a Suzuki hazai leányvállalata két helyet veszítve a 13-dik lett idén. A gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó Porsche Hungária is nehéz évet tudhat maga mögött. Forgalma nem kevesebb mint 37,4 százalékkal 122,1 milliárd forintra esett.

A Figyelő című üzleti hetilap most megjelent a legnagyobb 200 vállalatot összesítő listáján a cégek átlagos árbevétele 152 milliárdról 137 milliárd forintra csökkent 2009-ben. Tavalyi teljesítményével a Nokia szűk 3 százalékkal megelőzte az Audi Motor Hungaria Kft.-t, s ezzel egyből a második helyen debütált. Vezető pozícióját 2009-ben is megőrizte a Mol Nyrt., melynek árbevétele közel 9 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

A Finnacial Times tudósítása szerint a Google a birtokában levő óriási mennyiségű e-kereskedelmi adatból építi fel a “Google Price Indexet”. A napi inflációt mérő szolgáltatás idővel a hivatalos statisztikák alternatyvájává válhat. Hal Varian, a Google vezető közgazdásza szerint az online források alkalmazása minden más adatgyűjtési módnál gyorsabb. (A hivalatos amerikai árindex, a Consumer Price Index a boltokból, hagyoméynos úton begyűjtött adatok alapján készül és csak havonta, több hetes késéssel kerül nyilvánosságra.)

Varian szerint a GPI, az új árindex még sok meglepetlést okozhat, mivel annak adatai jelentősen eltérő trendeket mutathatnak a hagyományos startisztikáktól.
A fejlesztők ugyan  intenzíven dolgoznak a GPI-n, de hivatalos premierjét még nem jelentették be.

A hitelezők, a bankok, és a befektetők, mellett az üzleti partnerek is a korábbinál nagyobb transzparenciát követelnek meg a cégektől. A vállalkozásoknak a korábbinál szigorúbb ellenőrzés mellett kell bizonyítaniuk megfelelő működésüket. Ez csak megbízható, világos adatok birtokában lehetséges.

Egyre több  cég igyekszik időről időre frissíteni a vele kapcsolatban álló vállalatokról szóló információit, figyelemmel kísérni azok pénzügyi helyzetét. A transzparens működés hiánya könnyen a pénzügyi források elapadásához is vezethet. A különböző üzleti jelentések publikálása mellett bizonyos vállalatméreten felül nemcsak nélkülözhetetlen, hanem törvényi kötelezettség is az auditált – vagyis független könyvvizsgálat keretében megerősített – pénzügyi beszámolók közzététele, amely mindenképpen az átláthatóságot segíti.

Magyarországon a nemzetközi standardok – az úgynevezett IFRS – szerinti beszámoló készítése csak a tőzsdén jegyzett vállalkozások esetében kötelező. Nagyban növelheti azonban egy-egy cég hitelét és hírnevét, ha önkéntesen vállalja ilyen, nemzetközileg is elfogadott beszámoló közzétételét. (Ilyesmire Magyarországon meglehetősen ritkán kerül sor.)

A nemzetközi standard szerinti beszámoló elkészítésének közvetlen adóvonzata nincs, sem a cégek, sem a kormányzat szemszögéből. Talán ez is a magyarázata annak, hogy az IFRS miért számít ez ritkaságnak Magyarországon az olyan társaságoknál, amelyeket a jogszabály vagy a tulajdonosok elvárásai nem kényszerítenek.

Ez utóbbi megállapítás természetesen nem vonatkozik a tőzsdén lévő vagy oda készülő cégekre. Amellett, hogy az IFRS elkészítése ilyen esetekben kötelező, az ezen már átesett vállalkozások tapasztalata szerint a nemzetközi standardokat figyelembe vevő beszámoló jelentősen növeli a cég iránti bizalmat is.

Bár IFRS szerinti beszámolót – mint említettük – Magyarországon viszonylag kevés cég készít, az utóbbi időben a hazai szabályozás is igyekezett tágabb teret biztosítani a cégnyilvánosságnak. Ennek egyik eszköze, hogy a beszámoló elektronikus közzététele immár egy éve kötelező minden magyar cég számára.  Az elektronikus közzététel legfőbb előnye, hogy a Céginformációs Szolgálatnál könnyen hozzáférhetővé váltak a beszámolók, s ez a partnerek felkutatásában elsőrendű jelentőségű tényező.

 

2008-ról 2009-re anehezedő helyzet ellenére is 9 százalékkal nőtt a szállodaiparban  tevékenykedő vállalatok aránya. Idén viszont a  cégalapítási kedv csökkenni látszik: a 2009 év végi állapothoz képest 2010 első nyolc hónapjában még csak 3 százalékos volt a cégszám-bővülésről szól a Dun & Bradstreet (D&B), nemzetközi cégminősítő legújabb jelentésében. Az iparág bedőlési aránya alacsonyabb, mint az összes magyar cégre vonatkozó bedőlési arány, azonban volt már rá példa, hogy a fizetésképtelenség éppen a stabilnak gondolt, nagyobb cégeket érinti.

2008 végén 3298, 2009 végén 3599, addig ez év augusztus végén 3715 cég végzett valamilyen szálláshely-szolgáltatást főtevékenységként  A szálláshely szolgáltatásban a 3,2 százalékos cégszám bővülés meg is haladja a 2009 év vége óta tartó 2,5 százalékos idei összgazdasági cégbővülést.

Ebben az évben augusztusig 45 cég ellen indul felszámolási eljárás és 22 cégnél végelszámolás. A szálláshely-szolgáltatóknál az elmúlt 12 hónapban 1,2 százalék volt a szektor bedőlési aránya, ami jelentősen alacsonyabb, mint a 3 százalék körüli országos átlag.

A szálláshely-szolgáltatók 2008-as és 2009-es árbevételét vizsgálva – azon vállalatok körében, amelyek leadták 2009-es pénzügyi beszámolójukat  –  az tapasztalható, hogy árbevételben nem volt nagyobb változás a két év között, viszont az adózás előtti és az üzemi üzleti eredmény már jelentős csökkenést mutat 2009-ben. A szálláshely-szolgáltatók árbevétele mindkét évben 180 milliárd forint körül volt, de az adózás előtti eredmény 9 milliárdos veszteségről 21 milliárdos veszteségre nőtt. A cégek üzemi üzleti tevékenységének eredménye 4 milliárd forint nyereségről 11 milliárd forint veszteségre csökkenet, ráadásul a szektor 2008-ban is magas, 350 milliárdos kötelezettség állománya tovább dagadt több mint 460 milliárdra.

Forrás:

A Google pillanatnyilag 162.000 találatot ad a "MAL Zrt"-re, a vörösiszap-katasztrófát kiváltó cég nevére. Az első találat a cég honlapja, a következő 23 oldalon az elmúlt napok cikkkjeire mutató találatok sorakotnak.

A keringő pletykák szerint a MAL Zrt. tulajdonosai között off-shore cég is van. A MAL Zrt. ezt közleményben cáfolta.

Ha többet akar megtudni, nem a Google-ban kell keresgélnie.
A Cégtaláló segítségével a cégtörténetet és a cégminősítést is megismerheti. Mi egyebek mellett a következőket tudtuk meg:

MAL Zrt. részvényesek (belföldi jogi személyek):

ALUG Kft (Cg. 01-09-363015)

Törzsrészvény: 1 200 000 E Ft

Feed-Back-2000 Kft. (Cg. 07-09-005666)

Törzsrészvény: 900 000 E Ft

 KP ZEUSZ Kft. (Cg. 01-09-687483)

Törzsrészvény: 900 000 E Ft

A részvényesek a Társaság irányítását biztosító, jelentős befolyással rendelkeznek.

A részvényesek cégeiben a cégadatok szerint szintén nem szerepel Off-shore cég tulajdonosként.

A MAL Zrt. cégvezetője jelenleg Martin Rümmelein. Az eddig nyilatkozó Bakonyi Zoltán igazgatósági tag a Zrt.-ben.

A MAL Zrt. üzleti részesedései (pdf)

A MAL Zrt. leányvállalatai (pdf)

A MAL Zrt. 2009.-es gazdasági időszakra szóló kiegészítő melléklete, mely a társaság gazdálkodásával kapcsolatos információkat tartalmaz. (pdf)

Felhívjuk a figyelmet, hogy egyes adatok kiemelése pl. 2009. évi mérleg szerinti eredmény

  - 362.857.000 (negatív eredmény), önmagában nem minősíti a cég gazdálkodását!

A feltüntetett adatok nyilvános cégadatokból származnak.

A legfrissebb cégbírósági adatok szerint szeptemberben csaknem 2000 céget számoltak fel Magyarországon. Az előző évi adatokhoz képest több, mint egyharmados növekedés akkor is figyelemre méltó, ha ebbe belejátszott a nyári elmaradások pótlása is.

Szakértők szerint a jelenség mögött a kis- és középvállalkozó szektor helyzetének további romlása áll. (Ezt a feltételezést is  megerősíti, hogy a 2010. harmadik negyedévében gyorsuló ütemben nőtt a felszámolásra jutó cégek száma. 2010. első három negyedévben összesen 13404 céget számoltak fel, ami 21 százalékkal több, az előző évi adatnál.

A megelőző év azonos időszakához képest megnövekedett  azoknak a vállalkozásoknak a száma is, amelyeket saját tulajdonosaik szüntettek meg. A szeptemberben indított 1133 végelszámolás 33 százalékkal haladja meg a 2009-es hasonló számot, míg az első három negyedévben bezárt 10 856 cég 11 százalékkal több, mint 2009 első kilenc hónapjában. Szeptember ezen a téren is kiugró adatot hozott, és itt is megfigyelhető a gyorsuló növekedés, hiszen míg félévkor 8,5 százalékos volt a növekedés, addig a tempó a harmadik negyedév végére 11,6 százalékra kúszott fel.

Egy évvel ezelőtt léptek hatályba az új  új csődjogi szabályok, melyek célja, hogy segítsenek nyújtsanak az átmeneti fizetési nehézségekkel küszködő vállalkozásoknak, kivédjék a felszámolást, elősegítsék a csődegyezséget. Hiába azonban a segítő szándék, ha kevés a megmentésre jelentkező cég.

A Pest megyében működő 72.800 cég közül 2007-ben 2676, 2008-ban 2966, 2009-ben viszont már 3674 ellen indult felszámolási eljárás. Ezzel szemben 2009. szeptemberétől mindössze 10 csődeljárást kezdeményeztek az érintettek, ami ugyan több mint a korábbi években, ám meglepően kevés a felszámolásokhoz viszonyítva. Jelenleg 3 eljárás még folyamatban van, csődegyezség csupán egyetlen esetben született. (A számok a Pest Megyei Bíróság közleményéből származnak.)

A tapasztalatok szerint szükség lenne egy olyan, teljesen új törvényre, ami valóban elősegítené az átmenetileg bajba jutott cégek megmentését, és megfelelő, a gyakorlatban alkalmazható következményeket fűzne a rosszhiszemű felszámolásokhoz. A felszámolás ugyanis ma sok cég, cégtulajdonos és vezető tisztségviselő számára nem más, mint a fizetésképtelen vállalkozás "eltakarításának ", a cégvagyon átemtésének a legolcsóbb  módja.

A törvény ugyan  elvileg tiltja, hogy a felszámolt cég vezetője újra ügyvezető legyen, de az érintettek szemrebbenés nélkül nyilatkoznak az új cég alapításakor ezzel ellentétesen, és a cégbírósági rendszer még nem tudja egyértelműen kiszűrni az ilyen eseteket.

Szerződéskötés előtt mindenképpen ajánlatos tehát

egy vállalkozás múltjáról, a tulajdonosok, tisztségviselők kapcsolt vállalakozásairól, üzleti előéletükről.