Ahogy nő a felszámolási és fizetésképtelenségi eljárások száma, úgy növekszik a követeléskezelésre átadott ügyek mennyisége is. Egyes vélemények szerint ez azt bizonyítja, hogy a magyar vállalkozások egyre inkább figyelnek pénzügyeikre, mi ugyanakkor azt gondoljuk, hogy kevesebb követeléskezelési eljárásra lenne szükség, ha a cégek még idejében alaposan megvizsgálnák, kik is partnereik, vásárlóik.
A vállalati követelésbehajtásra továbbra is nagy szükség van a magyar piacon, hiszen a késedelmes fizetések száma folyamatosan nő. Jelenleg a vállalatok számláinak kilenc százalékát a 90 napos halasztott fizetési határidőn belül sem egyenlítik ki Magyarországon. Ez egyértelmű romlást jelent a válság előtti helyzethez képest, amikor csupán öt százalék volt ez az arány.
Amíg a 60-90 nap közötti késedelem csak a "problémás" kategóriába esik, a 90 napon túli késés esetén már kevés remény marad. Bár a követelésbehajtási szolgáltatások iránt egyre nagyobb az érdeklődés, a világátlaghoz képest itthon még kevesen vesznek igénybe ilyen szolgáltatást.
A 2009 szeptember 1-én életbe lépett csődtörvény nem javított e helyzeten: A lezárt ügyek száma csökkent, miközben a nyitott ügyeké nőtt. Ennek hátterében az áll, hogy a válság hatására tovább nőtt a felszámolások száma melyek akár 2-3 évig is eltartanak.
A romló fizetési morál következtében több esetben kellett jogi eljárást kezdeményezni - a legtöbbjük évekig tart és megnöveli az ügy élettartalmát. Emellett a peren kívüli behajtási eljárásokban is nő az elhúzódó részletfizetési megállapodások száma, mivel az adós cégek alulfinanszíroztak, nincs bank hitelük és csak így tudnak fizetni.
