Céginformáció

A hazai bíróságok csupán az elmúlt egy évben 140 cégvezetőt tiltottak el tevékenységük gyakorlásától. Akadnak azonban köztük, akiket az eltiltás ténye egyáltalán nem zavar és szinte azonnal új vállalkozások élén bukkannak fel.

Nem kell feltétlenül magánnyomozót fogadnia, ha meg akarja tudni ki áll egy vállakozás élén, milyen egyéb vállalkozások köthetők az adott személyhez. Cégfürkész szolgáltatásunk segítségével az érdeklődése középpontjában álló cégről az összes fontos adatot megtudhatja. Az alapadatok lekérdezése ingyenes, fizetnie csak 30 találat felett, illetve bonyolultabb lekérdezések esetében kell.

Megéri, hiszen egy megbízhatatlan ügyfél, vagy partner nagyságrendekkel többe kerülhet!

Október elsejétől visszaállítják az APEH megyei igazgatóságait. Így Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a Központi Hivatal és a regionális főigazgatóságok mellett újabb szervezeti szinttel egészül ki. A korábban már létezett, most visszaállított megyei igazgatóságok erős jogosítványokkal bírnak majd.

Az átalakulás során, amit igyekeznek teljesen  zökkenőmentessé tenni, különös figyelmet fordítanak arra , hogy a hatósági tevékenység és a jogorvoslati fórumrendszert jól elkülönítsék és átláthatóvá tegyék.  Ennek érdekében a szakmailag erős megye igazgatóságok az adózók közelében, helyi szinten végzik az adóztatással összefüggő valamennyi napi feladatot. Az adó-, jövedelem- és illetőségigazolásokat - hasonlóan a korábbi gyakorlathoz- az adózó kérelmére bármelyik megyei igazgatóság kiadhatja, ugyanakkor illetékügyben kizárólag az eljáró hatósághoz lehet fordulni.

A szakmai-törvényességi felügyeletet a jövőben a regionális főigazgatóságok látják el, összehangolják és szabályozzák a hozzájuk tartozó megyei igazgatóságok munkáját, emellett ellátják a másodfokú jogorvoslati feladatokat is.

A Központi Hivatal a továbbiakban is elvi, szakmai irányító tevékenységet végez. A változtatás fontos alapelve volt, hogy az APEH szervezete beilleszthető legyen az átalakuló közigazgatás egészébe, illetve a Vám- és Pénzügyőrséggel megvalósuló integráció után is hatékonyan szolgálja az adózókat.

További

részletek

az APEH honlapján olvashatók.

Úgy látjuk, továbbra is nagy a zavar, sokan nem értik, hogy cégkivonat, vagy cégbírósági adatok online igénylésénél milyen hitelességű dokumentumot kell kérniük.  Bár honlapunkon részletesen elmagyarázzuk, mi a különbség a hiteles, a közhiteles és az e-hiteles dokumentumok között, fontosnak tartjuk itt újra átismételni a "leckét".

Mindenkinek joga van betekinteni a Magyarországon bejegyzett cégek adataiba. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) e-cegjegyzek.hu oldalán, illetve a közvetítő szolgáltatókon keresztül elérhető ingyenes információk kizárólag csak tájékozódásra szolgálnak.

A KIM Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálata kiad olyan másolatokat, amiket a kiállítót azonosító bélyegzővel lát el.  Az ilyen irat - hivatalos nyelven kiadmány - azonban nem hiteles (nem közokirat), mivel azt kiállítója hitelesítő záradékkal nem látta el. (Az ilyen irat csak tájékoztató jellegű, jogi nyelven bizonyító erővel nem rendelkezik, vagyis hivatalos eljárásban nem használható.)

Mindebből következik, hogy az a cégkivonat, vagy cégbírósági adat minősül közhitelesnek, vagyis közokiratnak, ami tartalmazza az előző bekezdésben megnevezett hosszú nevű szervezet hitelesítő záradékát. (Ilyen dokumentumok az interneten keresztül ugyan megrendelhetők, de természetüknél fogva csak hagyományos úton - futárral - kézbesíthetők.)

Köztes helyet foglalnak el az elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott dokumentumok. Az elektronikus aláírással hitelesített, speciális olvasóval (pl. e-Szignó) megnyitható. dokumentumok ugyan bizonyító erejűek, de nem misősülnek közokiratnak. (Kinyomtatva az ez a bizonyító erő is "elszáll", az irat ugyanannyit ér, mint az ingyenes másolat.

Ha Ön nem kíván doktorálni a témából, csupán valamilyen ügyét szeretné elintézni okosan teszi, ha az iratok megrendelése előtt tájékozódik arról, pontosan milyen típusú iratokat várnak Öntől.

Ha további részletekre kíváncsi, olvassa el a Cégtaláló részletes információit!

Bár az év korábbi részéhez képest valamivel jobbak a mutatók, az egy évvel korábbihoz képest látványosan romlott az építőipar állapota.

A nyáron ugyan visszaesett a közzétett felszámolások és a végelszámolások mennyisége, a téma szakértői szerint ez leginkább a szabadságolásoknak tudható be. Az egy évvel korábbi adatokkal összehasonlítva jól látszik a helyzet romlása. Tovább gyengíti az építőipar helyzetét az ágazatra jellemző fluktuáció.

A felszámolások nem csak a válságtól különösen sújtott építőiparra jellemzőek. Idén hazai gazdaság egészében 50 százalékkal több felszámolási eljárást indítottak a hitelezők, mint 2009-ben.

Ha tehát el kívánja kerülni a kellemetlen meglepetéseket, mindenképpen érdemes ellenőriznie üzleti partnerei, beszállítói "cégegészségügyi helyzetét".

 

Mi a különbség egy bedobós parkolóautomatából történő vásárlás illetve az online parkolójegy vásárlás között? Nyugta adási szempontból semmi.

Az Áfa-törvény szerint nem kell nyugtát adnia az adóalanynak abban az esetben, ha automata révén értékesíti termékét. Nem volt azonban világos, hogy a törvény vajon online automata értékesítő rendszerekre is vonatkozik-e.

Ilyen online értékesítő rendszer lehet például autópálya-matrica vásárlás, parkolás, stb, tehát minden olyan, teljesen elektronikus, kezelőszemélyzetet nem igénylő rendszer, ahol nincsen "offline" csomagküldés. Ilyen esetekben a nyugta elküldése plusz költséget róna az értékesítőre, főleg, ha a vásárlónak nincs is szüksége a számlára.

Sokáig maguk az APEH-hatóságok sem tudták eldönteni, hogy online automata értékesítő rendszerekre vonatkozik-e a nyugtaadási kötelezettség alól való felmentés, vagy sem.

Szerencsére a homályt nagyban eloszlatta az APEH nemrég kiadott állásfoglalása, mely szerint az online automatizált szolgáltatás is mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól. Természetesen adózni ezek után is kell.

A teljes cikk itt olvasható: Nem kell nyugtát adniuk az "online szolgáltatóknak" (origo üzleti negyed)

Különösen a gazdasági válság időszakában fontos figyelmet szánni üzlettársainkra és partnereinkre. Nem engedhetjük meg, hogy egy rossz helyzetbe került cég esetleges fizetésképtelensége a saját üzletünk rovására menjen. Na de hogyan láthatnánk a "kulisszák mögé"? Jó lenne egy saját titkosügynök, egy kém, ami megfigyeli az adott céget, és jelentéseket tesz róla nekünk - hogy azonnal értesüljünk a rossz hírekről.

Mennyibe kerülhet egy ilyen "személyi James Bond", egy üzleti kém? Miket tudhatnánk meg a segítségével?

Szerencsére léteznek ilyen "kémek" - úgy hívják őket, hogy cégminősítés szolgáltatás, ráadásul olcsón juthatunk jelentéseikhez és még attól sem kell tartanunk, hogy esetleg lebukunk.

A CégTaláló partnere, a D&B Magyarország cégminősítési szolgáltatással segíti a cégvezetőket a helyes döntések meghozatalában. Kivel érdemes üzleti kapcsolatba lépni? Kivel érdemes együttdolgozni? A D&B minősítésével egyszerűbb a döntés.

A D&B a világ vezető céginformáció szolgáltatója, amely több, mint 166 éve segíti az ügyfeleit a döntésben.

A D&B cégminősítése az adott cég üzleti teljesítményét méri kockázati besorolással, hitelkeret ellenőrzéssel. A cégeket mind szakértői, mind statisztikai módszereknek alávetik, és a jelentés azt is tartalmazza, hogy az adott cég milyen valószínűséggel válik a közeljövőben fizetésképtelenné.

Egy ilyen jelentés akár többmilliós károktól is megóvhatja a megrendelőjét, ehhez képest igencsak olcsón megrendelhető.

További részletek a CégTaláló oldalán: http://www.cegtalalo.hu

Januártól csak kérelemre lehet megtudni a cégvezetők lakcímét.

Egy nemrég elfogadott törvénymódosítás szerint a cégkivonat januártól nem tartalmazza a cég tulajdonosainak, ügyvezetőinek, illetve a céghez kötődő természetes személyeknek a lakóhelyét - írja a Népszava.

Lakcímet csak külön kérelemre, törvényes engedéllyel lehet majd megtudni, természetesen a szabályozás a nyomozó hatóságokra és a közhivatalokra nem vonatkozik.

A törvénymódosítás hátterében az áll, hogy adatvédelmi szempontból aggályosnak tartották a szakemberek, hogy a természetes személyek lakcímét ki lehetett adni. Ugyanakkor vannak olyanok is, akik úgy gondolják, éppen a visszaéléseket fogja megkönnyíteni a szabályozás. A törvényhozók sem értettek egyet - 192 igen, 154 nem és 9 tartózkodás után történt meg a módosítás elfogadása.

Ez azt is jelenti, hogy januártól az online illetve egyéb módon vásárolt cégkivonatokon nem szerepelnek majd lakcímek.

Ugyanakkor, írja a Népszava, "a céginformációs szolgálat nem hatóság, ami egyben azt is jelenti, hogy ha valaki a kérelmében megjelöli a lakóhely megismeréséhez törvényben rögzített jogcímek valamelyikét, akkor az információt ki kell adnia a szolgálatnak."

További részletek:

Népszava

Változik az iparűzési adó-fizetés -adta hírül az Origo Vállalkozói Negyede. Egy törvénymódosításnak köszönhetően januártól az APEH hatáskörébe fog tartozni ez a terület (is). A befizetett adókat továbbra is megkapják természetesen az önkormányzatok, de azt már az APEH fogja nekik átutalni.

A módosítástól azt várják, hogy megkönnyítse a cégek életét. Egyrészt elektronikus úton folyhat majd a benyújtás, másrészt pedig a több településen működő cégeknek nem kell külön-külön, településenként bevallást benyújtani - ehelyett egyetlen bevallással lehet majd letudni az egészte.

Az ideigelenes jellegű iparűzési tevékenységeknél az önkormányzatok továbbra is végezhetnek helyszíni ellenőrzést, ezekről havonta kell adatot szolgáltatniuk majd az APEH-nak.

További részletek: Változó iparűzési-adó fizetés (Origo)

Januártól 30%-os forrásadót vet ki az állam azokra a jogdíjakra, melyeket magyar vállalkozások bizonyos külföldön bejegyzett társaságoknak utalnak (tehát amikor magyar cégek profitjukat offshore cégekbe "mentenék" ki.)

Jogdíjnak minősül az üzleti titok használatáért fizetett díj is - és bár a PTK nagyon általánosan fogalmazza meg, hogy mi számít üzleti titoknak, valószínűleg a franchise-ok sem fogják megúszni a forrásadó fizetését.

A forrásadót le kell vonni a fizetett jogdíjak, kamatok (kivéve késedelmi kamat) valamint az üzletviteli tanácsadás, üzletvezetés, reklám, piac és közvélemény kutatás és a máshova nem sorolt, egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből az üzleti ügynöki tevékenység díjából. A forrásadót a magyar kifizető köteles levonni és megfizetni az adóhatóságnak. (Offshore.co)

Persze kétségünk sem lehet afelől, hogy január 1-től kreatívabbnál kreatívabb megoldásokkal igyekeznek az érintettek a problémát megoldani...

Adatbázisunk alapján összeállítottunk egy offshore-tanulmányt, amelyet még szeptemberben publikáltunk a médiában, de gondoltuk, itt, frissen elkészült blogunk hasábjain is megosztunk.

Érdekes adatok a tanulmányból:

• a magyar cégek 1%-ának van offshore kapcsolata

• 4-szer több budapesti cég mögött áll offshore társaság, mint a vidékieknek

• 304-féle tevékenység esetében áll offshore cég a háttérben.

Még az is kiderül, hogy hány magyar cégnek van offshore kapcsolata, melyik céges tevékenységes esetében offshoreoznak a legtöbben, illetve hogy mekkora bevételű cégekre a legjellemzőbb az offshore háttér.

A vizsgálatban azok a hazai cégek szerepeltek, amelyek Magyarországon működnek, és magyarországi cégbejegyzésük van. Ezeknek kapcsolt cégeit elhelyezésük alapján tekintettük offshore cégnek, vagy nem offshore-nak. A rendkívül kedvező, alacsony adózás miatt offshore cégnek egy 2003-as Pénzügyminisztériumi rendelet szerint 46 állam számít. Ezen államokon kívül máshol is jegyeznek be cégeket ahol hasonlóan kedvezőek a feltételek.

A teljes tanulmány itt tölthető le:

Offshore-cégek nagyító alatt - tanulmány